Örkény István: Macskajáték

A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvanegynéhány évesek.

E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, a barátnőjével, s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Hogy célját elérje, nem riad vissza semmitől: hazudik, pletykázik, leselkedik és veszekszik. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. Bukásra ítélt küzdelem ez, mégis ő lesz a győztese - igaz, drágán fizet érte. A győzelem órája már az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt, kiégett város füstölgő falai között.

Örkény István

Rendezte:

Timár Tibor

Orbánné:

Lukács Klára

Giza:

Schubert Kati

Csermlényi Viktor:

Samodai György

Paula:

Kecső Andrea / Szabó Zsuzsa

Egérke:

Vetési Zsófia

Ilus:

Madarász Vanda

Józsi:

Molnár Patrik

Cs. Bruckner Adelaida:

Pápai Éva

Pincérnő:

Kecső Andrea / Szabó Zsuzsa

Zenei szerkesztő:

Molnár Patrik

Jelmeztervező:

Zsigár Cecília

Színházi technikus:

Paár Zsolt